Barabás Község Önkormányzata sikeres pályázatot nyújtott be a TOP-2.1.3-16-SB2 azonosító számú Települési Környezetvédelmi Infrastruktúra-Fejlesztések című felhívásra, melynek eredményeképpen 319,77 millió forint vissza nem térítendő Európai Uniós támogatásban részesült. A TOP-2.1.3-16-SB2-2021-00025 azonosító számú projekt céljai: belvízkárok csökkentése és megelőzése, a csapadékvizek elvezetésének, és a befogadóba juttatásának biztosítása, korszerű csapadékvíz elvezető rendszer kiépítésével, valamint a meglévő hálózat korszerűsítésével. Mindezek mellett igen nagy szerepet kapott a lakosok szemléletformálása a vízgazdálkodás területén is.

Mindennapjaink egyik legjelentősebb problémája a klímaváltozás, mely minden ember életére nagy hatással lehet. A klímaváltozásból eredő problémák megelőzése érdekében az emberiségnek jelentősen csökkentenie kell a kibocsájtásokat, valamint a már jelenleg tapasztalható hatásokhoz alkalmazkodnia kell.

Szakértők szerint, hazánkat a globális átlagnál  jelentősebb mértékben fogja sújtani az éghajlatváltozás. Előreláthatólag csökkeni fog az éves csapadék mennyisége, amely eloszlása szélsőségesebb lesz. A szélsőséges csapadékeloszlás miatt aszályok, illetve árvíz és belvízproblémák várhatóak. Annak ellenére, hogy a jelenség globális méreteket ölt, a kezelését térségi szinten szükséges orvosolni.

Magyarország csapadékmennyisége átlagosan 580 mm \ év, amely összegyűjtésével és felhasználásával sokat tehetünk környezetünkért. Az ingatlanok szilárd burkolatára (térkő, beton és aszfalt…stb) hulló csapadék elfolyik, a talajba történő szivárgása és hasznosulása helyett.

 

Kevesek által ismert tény, hogy a rövidre vágott zöld területek vízmegtartó képessége is alacsony, ugyanis megfelelő árnyékolás hiányában a talajban lévő víz párolgása intenzívebb. Az ingatlanok területére hulló csapadékvizet nem célszerű az esővízelvezető árokba, vagy szennyvízcsatornába vezetni, ugyanis az így nem hasznosul.

Az esővíz szennyvízcsatornába történő vezetése TILOS!

Heves esőzések idején a csatornahálózatba ömlő esővíz nagy terheltségnek teszi ki a szennyvíztisztítókat, melyek szélsőséges esetben kénytelenek a szennyvíz és esővíz elegyének egy részét tisztítás nélkül a befogadóba engedni, rosszabb esetben a biológia tisztításért felelős eleveniszap egy részével együtt, amely eredményeképpen a szennyvíztisztító rendszer hatásfoka akár több hétre is leromolhat.

 

VÍZTAKARÉKOS ÉLETVITEL ÉS A VÍZ ÚJRAHASZNOSÍTÁSA

Ma már természetesnek vesszük, hogy ha kinyitjuk a csapot, ”korlátlanul” folyik belőle a tiszta víz, azonban korántsem biztos, hogy ez mindig így lesz. Egy ember átlagos vízfogyasztása körülbelül 150 liter \ nap, melyből csupán 2 - 5 liter naponta az a mennyiség, amely fogyasztási céllal kerül felhasználásra (ivás, főzés). A  megmaradt mennyiség napi teendőink során kerül felhasználásra, mint például: mosogatás (5-10 L), mosás (10-30 L), testápolás (5-20 L), fürdés, zuhanyzás (20-60 L), WC öblítés (20-50 L). Napjainkban számtalan forrásból értesülhettünk róla, hogy ívóvíz készleteink is végesek és rohamosan fogynak. – Ezért fontos foglalkoznunk az ivóvíz takarékos felhasználásával, a csapadékvizek gyűjtési és hasznosítási lehetőségeivel, valamint az úgynevezett szürke vízben rejlő lehetőségekkel. Természetesen az előzőekben említett átlagokhoz képest nagy eltérések is előfordulhatnak háztartásokként, az ott lakók életvitele függvényében. Nagyban befolyásolják a fogyasztást a fürdési, tisztálkodási, mosási és mosogatási szokások is.

 

HOGYAN CSÖKKENTHETJÜK A FOGYASZTÁST?

- Fürdés helyett zuhanyozzunk! Fürdés során akár 100 liter vizet is elhasználhatunk, míg egy kiadós zuhany esetén is ez a mennyiség 40 – 70 liter, melyet tovább csökkenthetünk víztakarékos zuhanyfej használatával.

- Kézzel történő mosogatás során 40 – 60 liter vizet fogyasztunk, míg mosogatógép egy programja alatt csupán 10 – 15 liter vizet igényel.

- Ha nincs lehetőségünk mosogatógép használatára súrolás közben zárjuk el a csapot, és csak az öblítéshez nyissuk meg.

- Fogmosás és borotválkozás közben ne folyassuk a vizet! A nyitott csapon percenként akár 13 liter vizet is elpazarolhatunk.

- Azon csaptelepek esetében, ahol nem szükséges az egységnyi idő alatt átfolyó nagy mennyiségű víz, használjunk víztakarékos perlátorokat, melyek a legtöbb csaptelepre könnyen felszerelhetőek. Működési elve, hogy a csapból kifolyó vizet levegővel keveri össze, így az átfolyási érzet nem csökken jelentősen, csak maga a vízfogyasztás. Az eszköz használatával akár 60-75-85% vízmegtakarítás is elérhető, típustól függően.

Mindezek mellett fontos a vízlábnyomunk csökkentése is. A vízlábnyom megmutatja, hogy mennyi vizet használunk el közvetlenül, vagy közvetve fogyasztási cikkeinken keresztül. Adott személy esetében a vízlábnyom mérésénél figyelembe kell venni minden általa elfogyasztott termék előállításához, és igénybe vett szolgáltatás során felhasznált vízmennyiséget. Naponta közvetlenül 100 – 150 liter vizet fogyasztunk (tisztálkodás, táplálkozás, öntözés), azonban, ha a közvetett vízfogyasztásunkat is figyelembe vesszük ez a szám 2 000 literre emelkedik.

Hogyan csökkenthetjük vízlábnyomunkat?

• Palackozott víz mellőzésével! Hazánk közel teljes területén kiváló minőségű az ívóvíz, így palackozott víz helyett ezt fogyasszuk. Ahol esetleg a vízminőség kifogásolható, ott érdemes lehet házi víztisztító készüléket alkalmazni.
• Húsfogyasztás csökkentése, fogyasszunk több zöldséget és gyümölcsöt, ugyanis vízlábnyomuk sokkal kisebb a húskészítményekhez képest.
• Öntözéshez használjunk csapadékvizet.
• Alacsony vízfogyasztású üzemekben készült termékeket vásároljunk

 

SZÜRKEVÍZ

Mi is a szürkevíz? A szürkevíz a háztartásokban már egyszer felhasznált, ivásra nem alkalmas, de más célokra még felhasználható víz, amely fekáliával nem szennyezett. Jellemzően mosásból, zöldségtisztításból, kézmosásból, fürdésből származik. Ez a napi használatból keletkezett szennyvíz mennyiségének körülbelül 55 százalékát teszi ki. Felhasználási területe igen sokrétű, alkalmas vécéöblítésre, takarításra, autómosásra, zöldterületek öntözésére, megfelelő kezelési eljárás használatával, talaj felszíne alatti szivárogtatásos locsolási technikával növények öntözésére is. A szürkevizet inkább pázsit, és dísznövények, mint emberi fogyasztásra szánt haszonnövények locsolására célszerű használni, alkalmazása nagy körültekintést igényel, ajánlott biológiai úton lebomló háztartási mosó-, tisztító- és kozmetikai szereket használni. Összegyűjtésére külön tartály, valamint elválasztott rendszerű csőhálózat szükséges.

 

A csapadékvíz elvezetésének szabályai:

 Talán a legtöbbünknek nem jut eszébe, hogy az ingatlanok, vagy telkek, csapadékvíz elvezetésének saját szabályozása van, ami nem teszi lehetővé, hogy a legegyszerűbb megoldást választva, egyszerűen csak az utcára engedjük a vizet, eláztatva ezzel az előtte lévő közös területet. a házat, a járdát. Magától értetődő, hogy az épületeket ereszcsatornával vesszük körül, a ráhulló csapadék kedvezőtlen hatásai elkerülése érdekében. Nem engedélyezett azonban, az így összegyűjtött csapadékvíz az útra vagy a járdára történő kivezetése. A csapadékvíz elvezetését az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) számú kormányrendelet (továbbiakban: OTÉK) szabályozza.

Az OTÉK 47. § az alábbiak szerint szabályozza a csapadékvíz elvezetését:

(8) A telek, terület csapadékvíz-elvezetési rendszerét úgy kell kialakítani, hogy a víz a terepen és az építményekben, továbbá a szomszédos telkeken és építményekben, valamint a közterületen kárt (átázást, kimosást, korróziót stb.) ne okozzon, és a rendeltetésszerű használatot ne akadályozza.

 (9) A csapadékvíz a telken belül elszivárogtatható, ha ez a telek és a szomszédos telkek, továbbá az építmények állékonyságát és rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti.

 (10) A telekről csapadékvizet a közterületi nyílt vízelvezető árokba csak zártszelvényű vezetékben és az utcai járdaszint alatt szabad kivezetni. Amennyiben a vízelvezető árok a közút tartozéka, úgy abba a környezetéből - a telkekről - csapadékvíz bevezetése csak az út kezelőjének hozzájárulásával történhet.

Felhívjuk a Tisztelt Lakosság figyelmét, hogy elválasztott rendszerű szennyvízelvezető hálózatba csapadékvizet juttatni tilos!

A szennyvízelvezető törzshálózatba jogellenesen bevezetett csapadékvíz mennyisége után a víziközmű- szolgáltató üzletszabályzatában meghatározott pótdíjat számolhat fel. Ma már számos lehetőséget és módot ismerünk az ingatlanokon összegyűlt csapadékvíz hasznosítására az engedélyezett csapadékvíz-elvezetés mellett.

 

A HELYES ESŐVÍZGAZDÁLKODÁS

Otthonunkban a csapadékvíz felhasználása az egyik leghatékonyabb megtakarítási mód, mellyel nagymértékben csökkenthetjük az ivóvíz fogyasztás és a szennyvízelvezetés költségeit. A csapadékvíz hasznosításával akár 50%-nyi ivóvizet is meg lehet takarítani. Ezt nagyon egyszerű elérni: az esővizet gyűjtsük tartályokba a felhasználásig. Ezen módszernek a két leggyakrabban használt módja:

 

• Felszín feletti tartály(ok) használatával.

Egyedüli hátránya, hogy ronthatja udvarunk összképét, ellenben gravitációs úton elvezethető belőle a víz, költséges szivattyú használata nélkül. A víz tisztaságának megőrzése és algásodásának megelőzése érdekében a tartály legyen fedett, tiszta, és a napfénytől védett.

 

• Felszín alatti (süllyesztett) tartály(ok) használatával

Nagy előnyük, hogy nem foglalnak helyet a felszínen. Azonban telepítésük költséges, szivattyú használata szükséges a víz kinyeréséhez.

 

Az épületeink tetőjéről levezett csapadékvizet esőkertekben is összegyűjthetjük. Az esőkertet kialakíthatjuk egy természetes-, vagy akár egy mesterséges úton létrehozott mélyedésben. Lényege, hogy a keletkezett vízmennyiséget rövid ideig tárolja, esetleg a talajba szivárogtatja. Érdemes beültetni nagy vízigényű évelő növényekkel, melyeknek köszönhetően kertünk ékes dísze is lehet.

Az esőkert előnyei:

1. szép, kertünk dísze

2. bármikor kialakítható

3. nem igényel fenntartást

4. tisztítja és beszivárogtatja a belevezetett vizet

5. tehermentesíti a csatornahálózatot

6. növeli a biodiverzitást a településen

 Ha nem áll rendelkezésünkre elegendő hely esőkert kialakítására, egy kavicsokkal feltöltött árok, vagy kút jellegű gödör is jó szolgálatot tehet az esővíz elszivárogtatásban, melyet a növényzet is meghálál.

 

Vízáteresztő burkolatok

Szilárd burkolatok használatával nagyban gátoljuk a víz talajba történő szivárgását. A térkő-, beton és aszfaltburkolatokról a víz elfolyik, ezáltal nem hasznosul. Lehetőség szerint minimalizáljuk ezek mennyiségét, vagy használjunk vízáteresztő megoldásokat (fűbeton, vízáteresztő térkő, szórt kavics).

 

Szivárogtató rendszer

Az épület falainak felszín alatti részét dombornyomott lemezzel (szivárgó lemez, drénlemez) borítjuk be, melyen a falnál keletkezett víz lecsorog, és az alatta lévő kavicságyba érkezik. Innen egy perforált cső a vizet összegyűjti, és elvezeti a hasznosítási helyére, amely akár egytartály is lehet, vagy csupán elszivárogtatja a kertbe. A talaj benyomódását a dombornyomott lemezig egy a felületén lévő geotextília akadályozza meg – ezzel biztosítva a gondtalan működést.

 Az alábbi esetben ne alkalmazzunk elszivárogtató rendszert:

Amennyiben az épület talajvizes területen helyezkedik el, akárcsak időszakos jelleggel is, szivárogtató rendszer használatával tetézhetjük a problémát. Ilyen esetben kiépítése tilos! Rossz vízvezető képességű talaj esetén (pl.: agyagos talaj) szivárgórendszer vizét mindenképpen tartály(ok)ba kell gyűjteni, mert az esetlegesen elszivárogtatott víz visszatöltődhet az épület falai mellé, mellyel nagy gondokat is okozhat.

Mit tehetünk még?

Tartsuk tisztán a vízelvezető rendszer elemeit, árkokat, csatornákat. Az ide kerülő szemét, falevél, zöld hulladék és hasonlóanyagok, nagyban gátolják a víz szabad áramlását, egyesesetekben duguláshoz vezetnek, ezzel megakadályozva rendeltetésszerű működésüket.

 

Növényzet

Ültessünk fákat! Számos előnye van a fásításnak, ugyanis képesek a vizet felvenni és raktározni. Árnyékolják udvarunkat, ezáltal mérsékelve a talaj felmelegedését, és párologtatását, védik épületeinket a túlmelegedéssel szemben, ezáltal energiát spórolhatunk. Háromszintes növényzet kialakításával tovább fokozhatjuk a talaj védelmét, a hosszabbra hagyott aljnövényzet, a cserjék és a fák árnyékoló hatásuknak köszönhetően jelentősen csökkentik a párolgást, így akár 17-szer annyi vizet tarthatunk a talajban. Az épületek védelme és energiatakarékossági szempontból is jó szolgálatot tehetnek a futónövények. A falak növényekkel történő befuttatásával védhetjük azt az időjárás viszontagságaival szemben, továbbá árnyékolja a falakat, ezáltal mérsékelve a napi hőingadozást, zajcsökkentő hatása van. Környezeti szempontból is számos előnye van: megköti a széndioxidot, oxigént termel, élőhelyként funkcionálhat számos élőlénynek, zöld hulladákját komposztálással újra hasznosíthatjuk. Alkalmas fajták: keleti vadszőlő, repkényszőlő, borostyán.

 

 

Készült: Barabás Község Önkormányzata, TOP-2.1.3-16-SB2-2021-00025 azonosító számú ¨Barabás belterületi csapadékvíz elvezetés ¨ című projektje keretében.