A Magyar Állam tulajdonában álló és a Nemzeti Földügyi Központ tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó földrészletek hasznosításáról Szervezetünknek lehetősége van a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Nfatv.) 18. § (1) bekezdés alapján nyilvános árverés útján történő eladással gondoskodni. A hasznosítás során a földbirtok-politikai irányelveknek megfelelően kell eljárni, valamint előnyben kell részesíteni az élethivatásszerűen mezőgazdasági tevékenységet folytató személyeket.

A fenti eljárással kapcsolatos részletes szabályokat a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet tartalmazza.

További információk a hirdetményekben.

Attachments:

HIR_SZABOLCS_SZATMAR_BEREG NYÍREGYHÁZA BÁTHORI U.13._20230627.pdf

[ ]

294 kB

 2. § Jelen rendelet alkalmazásában avar és kerti hulladék az ingatlanokon (ideértve a közterületeket is), azok tisztántartása, ápolása, gondozása vagy egyéb kertészeti munkálatok végzése során keletkezett fű, lomb, gyökérmaradvány, szár, levél, kaszálék és egyéb növénymaradvány (a továbbiakban: avar és kerti hulladék).

 3. § (1) Az egészséges, kórokozóktól és kártevőktől mentes avar és kerti hulladék ártalmatlanításáról elsősorban komposztálással kell gondoskodni.

   (2) Avar és kerti hulladék égetésére csak akkor kerülhet sor, ha az (1) bekezdés szerinti kezelés nem lehetséges.

   (3) Avart és kerti hulladékot a település belterületén hétfőtől-péntekig (amennyiben az nem ünnepnap) 10 és 16 óra között, valamint szombatonként 10-16 óra között lehet égetni.

   (4) A település közterületein avar és kerti hulladék égetése egész évben tilos.

   (5) Lábon álló növényzet, tarló égetése tilos.

   (6) Tilos az égetés szeles, ködös időben, valamint szmog helyzet esetén.

   (7) Tilos az égetés szociális egészségügyi, oktatási, kulturális és sport intézmények 100 méteres körzetében azok működési ideje alatt.

   (8) Tilos égetni kisfeszültségű, középfeszültségű és nagyfeszültségű vezetékek alatt.

   (9) Tilos égetni távközlési vezetékek alatt.

4. § A hatóságilag által elrendelt, általános tűzgyújtási tilalom alól e rendelet nem ad felmentést.

5. § (1) Égetni csak megfelelően kialakított helyen, vagyoni és személyi biztonságot nem veszélyeztető módon, cselekvőképes, nagykorú személy felügyelete mellett, a tűzoltára megfelelő eszközök biztosításával lehet. Tűzrakó helyet épülettől vagy egyéb éghető anyagtól legalább 5 méter távolságra kell kialakítani.

   (2) Az égetést úgy kell végezni, hogy a környezetet erősen zavaró, ingerlő hatás (füst, bűz, pernye, hőterhelés) ne álljon fenn, tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen, az emberi egészséget ne veszélyeztesse, a környezetben levő zöld növényeket, fát, bokrot ne károsítsa, vagyoni és környezeti kárt ne okozzon. Amennyiben az égetéssel járó hatásokat felerősítő időjárási körülmény alakul ki, az égetést azonnal be kell fejezni.

   (3) A füstképződés csökkentése érdekében az avar és kerti hulladékot előzetesen szikkasztani, szárítani kell, és az eltüzelés csak folyamatosan, kis adagokban történhet.

   (4) Egyszerre nagyobb mennyiségű avar és kerti hulladék elégetési szándéka esetén a szomszédokat tájékoztatni kell az égetés várható időpontjáról. Az égetés egy alkalommal maximum 4 óráig tarthat.

   (5) Az égetendő hulladék nem lehet szennyezett, vegyi anyaggal kezelt, nem tartalmazhat továbbá kommunális vagy ipari eredetű hulladékot (műanyag, gumi, vegyszer, festék és ezek maradékai).

   (6) Az égetés folyamatának gyorsítására éghető folyadékot, légszennyező vagy bűzös anyagot tilos alkalmazni.

   (7) A tűz őrzéséről és veszély esetén annak eloltásáról a tűz gyújtója köteles gondoskodni. A tűz helyszínén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható és a tűz eloltható.

   (8) Az égetés befejezésével a tüzet el kell oltani és meg kell győződni róla, hogy elhamvadt, továbbá meg kell szüntetni a parázslást.

   (9) Tüzet vagy üzemelő tüzelőberendezést a szabadban őrizetlenül hagyni tilos.

6. § Ez a rendelet 2023. május 22-én lép hatályba."

O - O - O - O - O - O - O - O - O - O - O

Tisztelt kúttulajdonosok, kúthasználók!

Az engedély nélkül létesített ásott vagy fúrt kutak tulajdonosainak, üzemeltetőinek a jelenleg hatályos jogszabályok szerint 2023. december 31-ig kell kérelmezni a tulajdonukban/üzemeltetésük alatt álló kút fennmaradási, vagy megszüntetési engedélyezési eljárását.

A kútra az ingatlan tulajdonosának az üzemeltetési vagy fennmaradási engedélyt akkor is meg kell szereznie, ha úgy nyilatkozik, hogy a kutat nem használja (ez alól a kút lefedése sem jelent kivételt). Amíg a vízilétesítmény létezik (nem történik meg a szakszerű eltömedékelés), addig a fennmaradási engedélyezési eljárást le kell folytatni. Amennyiben a szakszerű megszüntetés mellett dönt az üzemeltető, ehhez is a települési önkormányzat jegyzőjének - a megszüntetés elvégzése előtt kiadott - engedélye szükséges.

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv.  29. § (7) bekezdés alapján mentesül a vízgazdálkodási bírság fizetése alól az a létesítő, aki engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárását 2023. december 31-ig kérelmezi, és az engedély megadásának feltételei fennállnak. 

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv. 31. § (2) b. pontja alapján engedélyezési eljárás mentes az illeték- és díjfizetési kötelezettség alól.

A kutat az adott települési önkormányzat jegyzője engedélyezi (ez vonatkozik a létesítési, üzemeltetési, fennmaradási és megszüntetési engedélyezésre egyaránt), amennyiben a kút teljesíti az alábbi összes feltételt:

• a kútból legfeljebb évi 500 m³ vízmennyiség kerül kivételre,
• a kút nem érint vízbázisvédelmi védőterületet, karszt- vagy rétegvizet, a kútból kizárólag talajvíz kerül kivételre,
• a kút olyan ingatlanon helyezkedik el, ahol van épület, vagy annak építésére való jogosultság,
• magánszemély a kérelmező,
• a házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja,
• a kút nem gazdasági célú vízigényt szolgál.

Minden egyéb esetben – a területileg illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság, mint vízügyi hatóság hatáskörébe tartozik a kút fennmaradási/megszüntetési engedélyezési eljárása.

A vízjogi fennmaradási és üzemeltetési engedélykérelemhez az alábbi dokumentumok benyújtása szükséges:

• ingatlan tulajdoni lapja, térképmásolat vagy az ingatlan igénybevételére, használatára vonatkozó szerződés, amennyiben az üzemeltető nem az ingatlan tulajdonosa,
• jó minőségű fényképfelvétel a kútról, melyen jól látható,
• a megfelelő kérelemnyomtatvány kitöltése,
• műszaki leírás.

Ásott kút esetén a nyomtatvány „Nyilatkozat” bekezdését csak a tulajdonosnak/kérelmezőnek kell aláírnia. Fúrt kút esetén a nyomtatványon a kérelmezőn kívül egy erre jogosultsággal rendelkező szakembernek is nyilatkoznia kell, és a nyilatkozatot aláírásával kell igazolnia, a képesítést igazoló okirat másolatát be kell nyújtani.

Benyújtás módja:

- postai úton, személyesen ügyfélfogadási időben vagy elektronikus úton.

Kérem, tájékozódjanak kútfúrás témájában megfelelő szakemberről és határidőben indítsák el az eljárást a fennmaradáshoz, amennyiben már nem használják az adott kutat, akkor a szakszerű eltömedékelésére vonatkozó eljárást és az ahhoz szükséges nyomtatvány kitöltését szíveskedjenek lefolytatni.

dr. Fejes Viktória sk.

jegyző

Attachments:

Kérelem - kút fennmaradására.pdf	[ ]	758 kB
Kérelem - kút megszüntetésére.pdf	[ ]	222 kB

Az önkormányzat rendelkezésére álló részletes tájékoztató a csatolt dokumentumban található.